Az Európai Növényvédelmi Szövetség állásfoglalása az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokról

Forrás: 
AGROINFORM Szaklap XXIII. Évfolyam, 6. szám

Az Európai Növényvédelmi Szövetség (ECPA) a növényvédőszer-gyártó ipar és a Spanyolország déli részén fekvő, jelentős üvegházi területtel rendelkező Almeira környéki vidéken található „Las Palmerillas” kutató intézet a kiterjedt zöldségtermesztő környéken megtermelt zöldségfélék szermaradék kérdéseivel foglalkozó projektet kezdeményezett. Almeira vidékéről jelentős mennyiségű zöldségfélét exportálnak az EU országokba, köztük Magyarországra is. Különösen üvegházban termesztett zöldpaprika és paradicsom származik erről a vidékről és nem kevés „városi legenda” kering pl. az üvegházban termesztett télen-nyáron kapható spanyol paradicsommal kapcsolatban, aminek a minősége elmarad a szabadföldön termesztett hazai paradicsom minőségétől. A növényvédőszer-használat rendszeres velejárója a mezőgazdasági termelésnek, ezen belül a zöldségfélék előállításának, főleg a tenyészidő során, részben a betakarítást követően is. A lehetséges következménye A növényvédőszer használat lehetséges következménye a növényvédőszer-maradványok jelenléte a betakarított termésben. A szermaradvány léte és mennyisége a növényvédelem egyik alapvető kérdése. Valójában rendkívül kis mennyiségekről van szó: egy tenyészidőt követően előforduló, tipikus szermaradék – 0,1 mg/kg a terményben, ami megfelel egy 10 tonnás teherautóra rá szálló légy súlyának – a teherautó súlyához képest. Figyelembe véve a növényvédő szerek rendkívüli biológiai aktivitását, a fenti, mulatságosnak is tekinthető adat azonban nem mulatságos, és óvatosságra int.

 

 

A növényvédő szerek engedélyezése során független szakértői rizikó becslés ellenőrzi, hogy egy termék alkalmazása során előírt gyakorlat: dózis, a permetezések száma, várakozási idő betartása esetén a fogyasztónak nem kell aggódnia a terményben levő szarmaradéktól. A szigorú vizsgálatok alapján határozzák meg a Maximális Szermaradák Szintet (MRL), ami a legmagasabb megengedett mennyiség  a terményben, a betakarítást követően. Az MRL egy kereskedelmi standard és nemcsak a toxikológiai biztonsági hatást jelenti. Az MRL alapján állapítható meg, hogy egy növényvédő szert megfelelően alkalmaztak-e vagy sem. Egy növényvédő szer még nem észlelhető egészség károsító hatása és a megengedett napi bevitel mennyisége (ez az a mennyiség egy élelmiszerből, amelyet napi gyakorisággal egy életen át egy személy elfogyasztana) minimum 100-szoros biztonsági tényezőt kalkulálnak. Érthetőbben: ahhoz, hogy egy tipikusan használt növényvédő szer még nem észlelhető egészség károsító hatásának kialakulásához egy felnőtt embernek naponta több, mint 7000 db paradicsomot kell elfogyasztania élete során, amennyiben a paradicsom a kérdéses növényvédő szer maximális megengedett szermaradékát tartalmazza és nem többet. Az EU-ban az MRL értékeket az Európai Bizottság állapítja meg, az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság (EFSA) és a tagországok együttműködése alapján. Évente több, mint 70 000 termény mintát vizsgálnak évente szermaradékra, amely az EU szermaradék monitoring programjának része. Az eredmények szerint a megvizsgált minták 95–97%-a vagy nem tartalmaz kimutatható szermaradványt, vagy a szerre előírt MRL alatt van a szermaradék tartalma. Az MRL-t meghaladó 3–5%-nyi szermaradék előfordulása több tényezőre vezethető vissza. Leggyakoribb ok a növényvédő szereknek az engedélyezettől eltérő alkalmazása, vagy kivételes időjárási vagy a növénykultúrák rendellenes fejlődéséből eredő helyzetek, amelyeket az amúgy igen konzervatív kísérleti viszonyok között megállapított szermaradék vizsgálatokban megállapított MRL-t meghaladják.

 

Összefoglalva a fentieket:

Az engedélyokiratban előírt technológiák betartása esetén a növényvédő szerek nem okoznak semmilyen károsodást a fogyasztók számára. Az EU- ban forgalmazott élelmiszerek a világ egyik legbiztonságosabb élelmiszer fogyasztását teszik lehetővé, valamennyi EU tagországban.


Dr. Kádár András
titkár
NSZ Egyesület