A 2014-es év eddigi tapasztalatai a gyomirtások, gyomszabályozások szemszögéből

Forrás: 
Agroinform szaklap, 2014. 8. szám

Az már biztosan kijelenthető, hogy a 2014-es év sem fog az átlagos évekhez tartozni a mezőgazdaságban, így a gyomnövények elleni védekezésben sem, mivel az idei évben is voltak és jelenleg is vannak szélsőségek, amelyek megnehezítik a gazdálkodók mindennapjait.

A 2013-as év ősze kedvezett az őszi talajmunkáknak, kellő mennyiségű csapadék hullott, így jó minőségben lehetett a talajokat előkészíteni az őszi vetésű kultúrnövények alá, majd az elvetett vetőmagok kellő ütemben, megfelelő minőségben ki is tudtak kelni az ősz folyamán. Az őszt követően minden gazdálkodó várta a telet, mert bízott a védelmező hótakaró kialakulásában, a kellő mennyiségű csapadékban, és azokban a mínuszokban, amelyek a kártevőket majd visszaszorítják. Ez a hideg azonban nem érkezett meg, így a kártevők, kórokozók, gyomnövények gyérítésében nem tudott segítségünkre lenni a téli időjárás, továbbá kellő mennyiségű csapadék sem hullott, így a talajok nem tudtak feltöltődni nedvességgel. Ez a hideg nélküli időjárás és a jelentős mennyiségű hótakaró nélküli tél előrevetítette minden gazdálkodó részére, hogy minden károsítóra, így a gyomnövényekre is jobban oda kell majd figyelni a vegetáció indulásakor, és minden talajmunkának a csapadék megőrzését kell szolgálni.
Az őszi vetésű kalászosokban az ősszel el nem végzett gyomirtások után sok gyomnövény ősszel és „télen” nedvességet, tápanyagot vont el a kultúrnövényünktől, ami a tavasz érkezésével sok táblában igen szembetűnő volt, mivel a megszokott látványtól sokkal sárgábbak, sokkal meggyötörtebbek voltak az állományok, mint azt egy átlagos tél után szoktuk tapasztalni. Voltak túlfejlett kalászosok, amelyekben a kórokozók, állati kártevők is jelentős károkat okoztak, illetve az „áttelelt” gyomnövények is magasabb számban voltak jelen, mint egy átlagos évben.

Nem minden hatóanyag bomlott le maradéktalanul

Az őszi káposztarepcék, amelyek esetleg túlfejlettek is lettek az ősz során, jelentős károsodást nem szenvedtek az enyhe tél folyamán. A kultúrnövény egészségügyi állapota sok esetben azonban kívánnivalót hagyott maga után, továbbá azokon a területeken, ahol nem kellő odafigyeléssel, vagy esetleg gyomirtás nélkül várták a tavaszt, ott sok gyomnövényt lehetett megfigyelni, amelyek a tavasz érkezésével tovább tudtak fejlődni, és további nedvességet, tápanyagot vontak el a kultúrnövényünktől.
A tél elmaradása miatt és a korai felmelegedés hatására 2014-ben igen korán indult minden mezőgazdasági munkálat a földeken. Több héttel, akár egy hónappal is előbb került elvégzésre a műtrágyák kiszórása, a tavaszi vetésű kultúrnövények talaj-előkészítése, vetése, majd a növényvédő szeres kezelések is hetekkel korábban lettek elvégezve, mint amit az előző évek gyakorlata mutatott.
Szerencsére 2013 őszén és 2014 tavaszán lényegesen kevesebb olyan fitotoxikus tünetet lehetett a szántóföldeken tapasztalni, amely a gyomirtó szerek nem kellő mértékű lebomlása miatt jelentkeztek az ősz és a tavasz folyamán, a kultúrnövényeken. Sajnos azt nem lehet kijelenteni, hogy nem voltak ilyen tünetek, mert voltak az előző kultúrnövényben használt gyomirtó szereknek a következő kultúrára kihatásai, de ezek a fitotoxikus tünetek összességében lényegesen kisebb kárt okoztak, mint amelyeket néhány éve az aszályos vegetációt követően lehetett tapasztalni.

Egy korai poszt gyomirtás és a még gyomirtandó táblarész éles kontrasztja


A tavaszi talajmunkák, amelyek a gyomnövények visszaszorítására irányultak, többé-kevésbé hatékonyak tudtak lenni, mivel optimális talajmunkát lehetett végezni, ezáltal a csírázó gyomokat sikerült elpusztítani, illetve optimális magágyat sikerült készíteni a vetőmagok számára.
Az őszi vetésű kultúrnövények tavaszi posztemergens gyomirtásai is hetekkel korábban kerültek kivitelezésre, mint a korábbi években. Ezen védekezések azonban sok esetben kívánnivalót hagytak maguk után, mivel hiába volt a korai felmelegedés, sok gyomnövény a tavaszi csírázását még nem kezdte meg, illetve amelyek átvészelték a telet, még igazából nem folytattak kellő intenzitású anyagcsere-folyamatokat. Ezért gyakran csökkent hatékonyságot lehetett azoknál a gyomirtásoknál megfigyelni, amelyeket túl korán végeztek el a gazdálkodók. Ezt a hatékonyságbeli csökkenést tovább rontotta az a körülmény is, hogy a nappali hőmérséklet estére, éjjelre, hajnalra néhány fokra, vagy esetleg gyenge fagyokra is lecsökkent, amelyet sok gazdálkodó figyelmen kívül hagyott, és nem vette figyelembe a gyomirtások ütemezésénél. Ennek az lett a következménye, hogy a gyomnövények ellen nem volt kellően hatékony a védekezés, továbbá magasabb stresszhelyzetnek lettek kitéve a kultúrnövények, amelyek a további növekedés, fejlődés ütemét negatívan befolyásolták. Ezen hatásokat a legtöbb esetben lehet észre sem vette a gazdálkodó, mivel nem gyakorlat kontroll területeket hagyni a gazdálkodásban. Ennek hiányában pedig nincs mihez viszonyítani.
A tavaszi vetések is korábban történtek, emiatt minden munkaművelet, így a gyomirtások is korábban kerültek elvégzésre a legtöbb esetben, mint az lenni szokott egy átlagos évjáratban. Ez eredményezte azt, hogy a védekezések időpontjában a „megszokott” időben csírázó gyomnövények még nem voltak jelen, ami a hatékonyságot biztosan csökkentette. Ezen időszakban hetekre lehűlés volt tapasztalható, ami több esetben jelentős mennyiségű csapadékkal is társult, aminek az lett az eredménye, hogy a tavaszi vetésű, melegkedvelő kultúrnövényeink jelentős stresszhelyzetbe kerültek és nem tudtak kellő ütemben fejlődni, növekedni. Ha már ezen időszakot megelőzően elvégeztük a gyomirtásokat, akkor még a gyomirtó szerek is stresszelték a kultúrnövényeinket, ami minden esetben növekedésbeli, fejlődésbeli lemaradásokat eredményezett. Azon területek tekintetében, ahol az állomány-permetezéseket, posztemergens gyomirtásokat próbálták a gazdálkodók ütemezni, több kérdés is felvetődött. Ilyen gondolatok cikáztak több gazdálkodóban: túl hűvös van, túl meleg van, eső fog-e esni, ha esett, mennyit várjak a gyomirtással, kellően fejlettek-e a gyomok, túl fejlettek-e a gyomok, válasszak más gyomirtó szert, vagy még megfelelő hatást nyújt-e a már megvásárolt készítmény. Ezekre a kérdésekre helyes választ, jó megoldást kellett találni annak érdekében, hogy segítsük a kultúrnövényünket a fejlődésben, növekedésben, ne pedig egy további stresszhelyzetet teremtsünk a gyomirtásainkkal.

Tavaszi vetésű kultúrák

Több helyen lehetett tapasztalni, hogy mind a napraforgóban, mind a kukoricában a gyomnövények csírázása elmaradt a megszokottól. Voltak olyan gyomnövények, amelyek csíráztak, növekedtek, míg más, melegebb időjárásra váró gyomnövények csírázását nem lehetett tapasztalni. A kikelt gyomnövények sok esetben úgy tűntek, mintha nem akarnának növekedni. Hosszú ideig voltak néhány levelesek, lassan érték el a 4 leveles fenológiát, illetve lényegesen lassabban növekedtek a hűvösebb időjárás miatt, mint amit megszoktunk. Ezt a képet mutatták a kultúrnövények is, így sok gazdálkodó várt, és nem végezte el a gyomirtásokat. Azzal viszont kevesen számoltak, hogy bár lassan nőttek a gyomnövények, ez nem járt fejlődésbeli csökkenéssel, így sok gyomnövény 2–4 leveles fenológiában már kinőtte a gyomirtásra optimális időpontot, mivel az egyszikűek gyökeret váltottak, a kétszikűek levelein kialakult, megvastagodott a viaszréteg, így pedig már a gyomirtó szerek nagyobb feladat elé lettek állítva.
Azokon a területeken, ahol ezen tényeket nem vették figyelembe a gazdálkodók, ott a kukoricakultúrák esetében több egyszikű gyomnövény maradt a táblákban, továbbá több olyan kétszikű gyomnövény is életben maradt a gyomirtásokat követően, amelyeket az előző években gond és probléma nélkül elpusztították a gyomirtó szerek. Azon napraforgó-termesztők, akik vetés utáni és kelés előtti, azaz preemergens védekezést alkalmaztak, sok területen azzal szembesülhettek, hogy a visszatérő csapadék és a hűvösebb idő miatt heteken át alig fejlődött, növekedett a napraforgó.
Egyéb tavaszi vetésű kultúrák esetében is megfigyelhető volt a korai vetés és korai vegyszeres gyomirtás hatása, ami amiatt volt az idei évben igen látványos, mert a védekezések után a csapadékos, hűvösebb idő több hétig kedvezőtlen hatásokkal is befolyásolta a kultúrnövények növekedését, tehát lassan, vontatottan keltek, növekedtek ezen melegkedvelő kultúrák.
Az idei tavasz több olyan gyomnövény előfordulását eredményezte, amelyekkel a korábbi években nem találkoztak a gazdálkodók, illetve a gyomnövények sok esetben másképpen reagáltak a gyomirtásokra. Tapasztalni lehetett hatékonyságbeli csökkenést, a látványos gyomirtási tünetek lassabban jelentek meg, illetve nem voltak olyan markáns tünetek a gyomnövényeken, mint azt várták volna a gazdálkodók az előző évek tapasztalatai alapján.
A hűvös, csapadékos időszakot követően megérkezett a felmelegedés. Sok helyen ez a felmelegedés hirtelen érkezett, amit a kultúrnövények nehezen viseltek el. A forróság enyhítésére érkező csapadék az ország területén igen hektikus volt mind területi eloszlásban, mind a lehullott mennyiség tekintetében. Voltak olyan területek, ahol özönvízszerű esők hullottak, voltak, ahol jégesők borzolták a kedélyeket, más helyeken pedig csak várták a termelők a csapadékot, de nem érkezett meg. A várt felfrissülés nem érkezett meg mindenhová, így sok helyen mind a kalászos gabonák szemképzése, mind a tavaszi vetésű kultúrák kezdeti növekedése, fejlődése károkat szenvedhetett. Ez az időjárás, illetve a korábbi enyhe hónapok nemcsak a gyomnövények elleni harcot nehezítették meg a gazdálkodók számára, de folyamatos védekezést is kívántak a kórokozók és a rovarkártevők ellen is, így igen összetett munkát kellett alkalmaznia a gazdálkodóknak.

A gyommentes repce zavartalanul tudott idén is növekedni

Az ilyen szélsőséges körülmények közepette érkeztünk el a kalászosok, illetve az őszi káposztarepce betakarításához. A betakarítás nem zajlott, zajlik folyamatosan, zavaroktól mentesen a cikk írásakor, mivel szinte napi rendszerességgel kisebb-nagyobb mennyiségben csapadék érkezik a területekre, amely a kalászosok betakarítását nehezíti, illetve a betakarítandó termény minőségét rontja. Remélhetőleg a cikk megjelenésekor már minden kalászos betakarításra került, és a betakarított termény vagy már eladásra került, vagy olyan optimális paraméterekkel került a tárolókba, hogy azt biztonságosan lehet addig tárolni, még vevőre nem talál a termény.
A kalászosok és a repce betakarítása után egy fontos művelet vár a gazdálkodókra. A tarlókezelés, tarlóápolás minden esetben elengedhetetlen, mivel ezen munkálatoknak a talajnedvesség megőrzése, illetve a talaj gyommagkészletének csökkentése miatt van óriási jelentősége. Így minden munkafolyamatnak ezt a célt kell szolgálni, ebből adódóan megfelelő időben, megfelelő színvonalon kell elvégezni ezeket a munkálatokat.
A napraforgó, a kukorica és az egyéb őszi betakarítású növények betakarításáig még sok éjjel kinn lesznek a növények a szabad ég alatt, ami során számos behatás éri a kultúrnövényt. A gyomnövények visszaszorítása szempontjából már jelentős beavatkozás nem lesz a betakarításig. Amit viszont szem előtt kell tartani, hogy a betakarítás, betárolás során a lehető leginkább legyünk körültekintőek, tehát mind a tisztaságra, a betakarított termés nedvességére ügyeljünk annak érdekében, hogy az eladás, tárolás során ne érjen minket kellemetlen meglepetés.
Az őszi vetésű kultúrnövények talaj-előkészítésénél minden esetben a talajnedvesség megőrzése, a gyommagkészlet csökkentése kell, hogy legyen a cél, mégpedig olyan formában, hogy az elvetett vetőmag optimális körülmények közé kerüljön, hogy a csírázás, a kelés, az őszi fejlődés zavartalan legyen, a tél érkezéséig a kellő fejlettségi állapotba kerüljenek a kultúrnövények a minél jobb áttelelés érdekében.
Összességében az idei évben a mechanikai és a vegyszeres gyomirtásokat sok esetben negatívan befolyásolták a meteorológiai események, ami kisebb-nagyobb mértékben a már betakarított terménymennyiségében és minőségében észrevehető. Reméljük és bízunk abban, hogy az év végi számvetések során minél több gazdálkodó pozitív eredményekről tud majd beszámolni, és kevesen lesznek az olyan gazdálkodók, akik vesztességgel kénytelenek lezárni a 2014-es évet.


Hornyák Attila, herbológus
Nógrád Megyei Kormányhivatal
Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága